Írástechnikai tudnivalók – Külcsín

writtenMivel írástechnikáról nagyon kevés anyag elérhető az Interneten, és sok kezdő írónak van gondja, hogy mélyebben is utánanézzen, utánaolvasson a témának, ezért megosztok pár gondolatot azok alapján az anyagok alapján, amikbe angol nyelven belefutottam vagy könyv formájában olvastam.

Beszéljünk először a külcsínről. A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy egy kéziratnál mik az alapvető követelmények, melyek azok a fogások, amiket jobb elkerülni, és mi az, amire mindenképpen figyelni kell.

Az első benyomás mindig fontos, ez a könyves szakmában sincs másképp. Amikor befejezettnek, elég érettnek tekintjük az írásunkat és úgy döntünk, hogy szeretnénk megpróbálkozni vele kiadóknál, nem árt, ha előtte tüzetesen megvizsgáljuk és betartjuk a következő pontokat:

győződjünk meg róla, hogy minden helyesírási hibát kijavítottunk és tüzetesen átnéztük a szöveget, akár többször egymás után. Ha kell, nézessük át családtagokkal, ismerősökkel! Sose küldjünk el semmit úgy kiadókhoz, hogy legalább egy ember véleményét ne hallgattuk volna meg!
– A papírméret A/4 méretű legyen! Ne állítsunk a papír szélességén.
– Ne használjunk egyedi betűstílust, még ha úgy gondoljuk, hogy a szerkesztőnek is tetszeni fog. Hidd el, nem fog, csak jobban megnehezíti a munkáját, ráadásul, ha a szerkesztő régebbi Word változatot, vagy Openoffice-t használ, akkor nem biztos, hogy ő is rendelkezik ugyanazokkal a betűkészletekkel, mint te. Hagyatkozzunk az egyszerűségre, használjuk a Times New Roman stílust 12-es betűmérettel. (Ezenkívül elfogadott még a Garamond és az Arial is, de jobb, ha inkább a legelsőnél maradunk.)
– A szöveget rendezzük sorkizártra és állítsunk be másfeles sortávolságot.
– Az új bekezdéseket behúzott kezdősorral jelöljük, így átláthatóbb lesz a szöveg. A bekezdések között ne legyen enter.
– Új fejezetet oldaltöréssel válasszuk el.
– Az oldalakat minden esetben számozzuk, ez segíti a szerkesztő munkáját is.
– A párbeszédeket ne kötőjellel, hanem – gondolatjellel kezdjük, illetve ne felsorolásként írjuk meg.
– A szöveg elé, közé ne illesszünk be grafikákat, a saját magunk által tákolt, lopott képekből összeállított borítót szintén mellőzzük, ez inkább leminősíti a munkánkat. Ha mindenképpen szeretnénk megcsillogtatni grafikusi képességeinket, akkor inkább a levélhez mellékeljük csatolmányként. Ne küldjünk magunkról fotót, az nem fogja felkelteni a szerkesztő figyelmét.
– Mellőzzük a különleges szimbólumokat, karaktereket, smileykat.
– A legfontosabb: ne törekedjünk arra, hogy a kézirat úgy nézzen ki, mint egy nyomtatott könyv!

Továbbá:
– Tilos felhívni a kiadó figyelmét a copyrightra! Higgyük el, a kiadóknak nincsen ideje arra, hogy lopkodják az ötleteket és más írókkal írassák meg, akár mennyi rémmesét hallottunk is róla. Magyarországon még nincs ekkora verseny az írók között, úgyhogy nincs okunk félelemre.
– A kézirat elejéről sose hagyjuk le a mű címét, a nevünket (ha használunk álnevet, akkor azt is tüntessük fel), az e-mail címünket, és hogy a kézirat hány karakterből áll (szóközökkel).
writing

Ha megvolnánk ezekkel a finomításokkal, még mindig ne gondoljuk azt, hogy végeztünk. Nem küldhetjük el a kéziratot a kiadóknak minden felvezetés és anélkül, hogy bármit megtudnának rólunk. Erre használjuk az úgynevezett kísérőlevelet, amennyiben elektronikusan küldjük el a szerkesztő részére írásunkat, akkor ezt a célt szolgálja maga ez e-mail.

Amit érdemes tudni:
– A kísérőlevél célja, hogy felkeltsük a szerkesztő érdeklődését a kézirat iránt, éppen ezért fontos, hogy kifogásolhatatlan legyen.
– Az elején mindig írjunk pár sort arról, hol hallottunk a kiadóról és miért gondoltuk úgy, hogy éppen nekik küldjük el a kéziratot. Nem kell ömlengeni, elég ha az igazat írjuk!
– Ismertessük röviden a művet. A röviden azt jelenti, hogy említsük meg a mű címét, a témáját (pl. fantasy, krimi, kalandregény stb.), milyen korosztálynak szánjuk és egy-két mondatot arról, miről szól. Még ha nehéznek is tűnik, akkor is el lehet mondani pár mondatban. Ha nem, akkor van baj, mert úgy néz ki, hogy maga az író sem tudja, mi a történet mozgatórugója, a szereplőket mi motiválja. Nem baj, ha gondolkodunk rajta egy kicsit!
– Ha érzünk magunkban elég spirituszt, akkor megpróbálkozhatunk egy szinopszissal. (Erről későbbi posztomban hosszabban értekezem.)
– Utolsóként írjunk pár sort magunkról. Figyelem! Itt sem kell teljes önéletrajz, a kiadót nem fogja érdekelni, hogy nőtlenek vagyunk-e vagy elváltak, de még az sem, hogy szabadidőnkben ejtőernyőzünk. Inkább olyanokra térjünk ki, hogy publikáltunk-e már, akár folyóiratokban, akár online médiumokban, vezetünk-e saját blogot, weboldalt (nyugodtan írjuk le a címét), mi késztetett minket a történet megírására stb. Itt is hagyatkozzunk a kevesebb néha több alapelvre! Ne keseredjünk el, ha nem tudunk magunkról sokat írni, még a nagyok is elkezdték egyszer valahogy. 🙂
– A levél lezárásaként köszönjük meg, hogy a szerkesztő időt szán ránk, és írjuk le további elérhetőségeinket (mobiltelefon, lakcím).

Ha ezekkel megvolnánk, akkor nincs más hátra, mint elküldeni az írást a kiadóhoz! 🙂
Sok sikert!

Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy első kézből kapj értesítést! 🙂

Reklámok

3 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.