Írástechnika – A konfliktus

A konfliktus feszültséget teremt, ez az, ami érdekessé teszi a történetet, ami fő mozgatórugója az eseményeknek. Általában a főszereplőnk megpróbálja a történet végére orvosolni a konfliktust – ám azonban ez sem törvényszerű.

Kétfajta konfliktusról beszélünk: ezek lehetnek belső és külső eredetű konfliktusok. Belső konfliktushoz tartozik minden olyan, ami a főszereplőben, az elméjében zajlik le, külső, pedig amikor a főhős valamilyen másik szereplővel, az antagonistával vagy például természetfelettivel, Istennel vagy a társadalommal kerül “összetűzésbe”.

Találtam egy jó összesítést, amiben 7 tipikus konfliktust ismerhetünk meg. Íme:

1, Főhős vs. saját maga

conflict-resolution

Ennél a verziónál a konfliktus belső eredetű, a szereplő saját magával, gondolataival, értékrendjével hadakozik. Ehhez általában társul valamilyen külső konfliktus is, a történetek szárazra sikerülnének, ha csak belső konfliktusokkal töltenénk meg írásunkat, igazából már nem is divat mostanság.

Tipikus példa rá Hamlet, illetve Hubert Selby, Jr. Rekviem egy álomért regénye, ahol a főhősök a különböző eredetű (drogok, tévéműsorok) függőségekkel harcolnak.

2, Főhős vs. másik szereplő/antagonista

Az egyik legevidensebb külső konfliktus, szinte minden regényben megjelenik. A főhős valamilyen másik személlyel vagy az antagonistával áll szemben. Ez lehet egy teljesen konkrét párbaj, viadal vagy akár két szemben álló fél különböző vágya, az érdekek ütközése.

3, Főhős vs. Társadalom

A főhős konfliktusa kiterjed egy egész társadalomra, pl. szembeszáll a hagyományokkal, jogszabályokkal vagy olyan ember alkotta intézményekkel, mint a rabszolgaság vagy diktatúra. Az ilyen történetekben a karakterek rákényszerülnek arra, hogy morális döntéseket hozzanak ne csak saját maguk, de mások érdekében is. Egyik legjobb példa rá a Fahrenheit 451.

4, Főhős vs. Természet

Ennél a főhősünk magával a természettel, természeti jelenséggel vagy akár egy állattal, szörnyeteggel száll szembe. Tipikus példa a Robinson Crusoe, a Moby Dick, vagy Ernest Hemingway klasszikusa Az öreg halász és a tenger.

5, Főhős vs. Isten/SorsThe Odyssey

Ez a konfliktusfajta olyan ókori művekre igaz, mint például az Odüsszeia vagy az Iliász, ahol a Sorsnak, Istennek fontos szerepet szánnak a műben. Pl. Odüsszeusz is összetűzésbe kerül az istenekkel (konkrétan Poszeidónnal), ezért 20 évig nem térhet haza.

6, Főhős vs. Természetfeletti erők

A főhős valamilyen természetfeletti erőkkel találja szembe magát. Pl. a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete vagy Stephen King néhány regénye (Csontkollekció, A rémkoppantók) is ide sorolható.

7, Főhős vs. Technológia

Az emberiség veleszületett szkepticizmussal tekint a technikai csodákra, ami sok olyan történetet eredményez, amelyben antagonista új technológiát alkalmaz, vagy ahol a technológia átveszi az irányítást és rossz hatással van a társadalomra. Gondoljunk csak a Szép új világra vagy Orwell 1984 c. könyvére.

Egy külföldi írástechnikai blogon – Uram, bocsásd meg, hogy nem jegyeztem meg a nevét – azt olvastam egyszer, hogy egy történetben legalább 3 különböző konfliktusnak kell lennie ahhoz, hogy az felvegye a versenyt más bestsellerekkel.

Mindenki vegye elő a kedvenc könyvét és vizsgálja meg, hogy ez valóban így van-e. Nos? 🙂

Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy első kézből kapj értesítést! 🙂

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.