Könyvkritika – Calderon, ​avagy hullajelölt kerestetik

Tudom, mostanában nemigen volt könyvkritika, kevesebb időm is jut olvasásra, mint szeretném, de az elmúlt időszakban volt pár könyvélményem, amiről mindenképpen szerettem volna írni, mert vagy olyan könyvekről van szó, amik kirántottak a komfortzónámból, vagy nagyon kiakasztottak, ezért ismét elkezdek gyakrabban feltölteni véleményeket, könyvélményeket a blogra.

covers_287582On Sai – Calderon, ​avagy hullajelölt kerestetik

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalak száma: 288
Kiadás éve: 2012

Calderon ​kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?

On Sai nevét akkor ismertem meg, amikor ráleltem a Könyvmolyképző Kiadóra és mint kis írópalánta, belefutottam az Aranymosás pályázatra. Tetszett, hogy a kiadó kiemelten foglalkozik a kezdő írókkal és lehetőséget adnak a kitörésre, már ezért is (nem csak a nagyszerű könyveik miatt) feliratkoztam minden elérhető csatornájukra. On Sai számtalan előadásán részt vettem, és a keze alatt is tanultam a Könyvmolyképző íráskurzusain, de a megjelenő könyveiről mindig is úgy tartottam, hogy nem nekem valóak. Azt már több posztban is említettem korábban, hogy a sci-fi nem az én asztalom. A filmeket szeretem, de a könyvek nekem mindig is túl “szakmaiak”, tömények voltak, hogyha lehet így mondani. Valószínűleg nem a megfelelő könyvekkel kezdtem, hanem beleszaladtam a legnehezebb hard sci-fi olvasmányokba, így sokáig nem is próbálkoztam újra. De amikor belefutottam a Calderon fülszövegébe, és véletlenül beleolvastam, tudtam, hogy mi ketten nagyon fogjuk szeretni egymást. 🙂

astronomy-3069225_960_720.jpgEgyből kiderült, hogy Calderon kapitány hamar belopja magát mindenki szívébe a szarkasztikus humorával, ráadásul legnagyobb megdöbbenésemre a szöveg egyáltalán nem volt nehéz, sőt nagyon könnyed volt, alig szerepelt benne olyan szó, amiről fogalmam sem volt, hogy mit akar jelenteni, vagy ha igen, akkor az írónő bravúrosan beleszőtte a történetbe, hogy egyértelmű legyen még egy olyan avatatlan olvasónak is, mint én. A történet nincs túlzsúfolva technikai információkkal, nem kell attól félni, hogy olyasmiről olvasunk, ami csak hosszas múlttal rendelkező olvasóknak fog tetszeni, én mondom – és higgyétek el ez nagy szó – nagyon könnyen emészthető, és nagyon jó sztoriról van szó.

Calderon mellett természetesen még a mellékszereplők is csodásak, Taina, Frank és Oregon admirális is nagy kedvenc lett, mindegyikük nagyon egyedi, nagyon valóságos. Nem telt el úgy egy oldal, hogy ne csalt volna mosolyt az arcomra – valószínűleg a vonaton kerek szemekkel néztek rám emiatt. Ha létezik olyan férfi, mint Calderon, akkor én mindenképpen meg akarom találni. No, nem azért, hogy én legyek az ő Taina-ja, hanem mert egyszerűen egy olyan alak, akit bármikor elő szeretnék kapni, hogyha az egyik ellenségemet likvidálni szeretném, vagy ha csak néhány humoros beszólásra vágyom. 😀

A történet a végére sem laposodott el, mindig volt bőven fordulat, és amikor azt gondoltuk már, hogy minden odalesz, természetesen vagy Calderon vagy Taina előrukkol egy megoldással. Az ő párosuk nagyszerű, két tök ellentétes pólus, szokás, hagyomány, de ebből is jól látszik, hogy az ellentétek vonzzák egymást és hogy mindkettő egyenrangú fél a történetben. Rövid könyvről van szó, de hogy egy giccses idézettel álljak elő, így “kerek egész”.

on sai 20170422

A könyv szörnyen olvastatja magát, és én mondom ezt, aki nem igazán van (vagy inkább helyesen volt) oda a sci-fikért, jóllehet On Sai szakmai tudása miatt lett olyan a könyv amilyen. Ja, és nem csak férfiaknak ajánlom, nőknek, lányoknak is bátran, Calderont nem lehet nem szeretni. A történet olvasása közben folyamatosan filmként láttam magam előtt az egész sztorit, szerintem meg is érdemelné, hogy filmre vigyék. Baromi jó forgatókönyvet lehetne készíteni belőle. Én biztosan támogatom az ötletet.

Az biztos, hogy most megjött az önbizalmam, hogy nekikezdjek néhány könnyen emészthető sci-fi olvasásának (persze miután kiolvastam a Calderon második részét). Hogyha van kedvenc sci-fitek, akkor ne felejtsétek el megírni nekem. 🙂

Kedvenc idézetek:

A jó katonák mind egyéniségek, hagyni kell nekik mozgásteret.

Oregon admirális nem volt jó ember, ez nem szerepelt a munkaköri leírásában. Az viszont igen, hogy ne pocsékolja az erőforrásokat.

Az élet sokkal értékesebb a tetteknél, egyedi, lenyűgöző és megismételhetetlen.

Összességében a történet:

toll2toll2toll2toll2toll2

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.