Írástechnika – Hogyan válasszuk ki a megfelelő nézőpontot?

Korábban már született egy bejegyzésem a nézőpontokról, viszont úgy éreztem, hogy lenne még erről mit írni, így ma azt a témát járnám körbe, hogyan is válasszuk ki a megfelelő nézőpontot írásunknak.

Először is szerintem azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy kinek a történetét akarjuk elmesélni, hiszen a kiválasztott főhősöd fogja meghatározni a sztorit, az ő küzdelmeit láthatjuk, vele örülünk, félünk, sírunk, küzdünk. Az éhezők viadala Katniss története, az ő szemszögéből íródott. Hogyha a könyv Peeta vagy Gale szemszögéből íródott volna, akkor az ő sztorijuk lenne, az ő gondolkodásuknak, értékrendjüknek lenyomata érződne a cselekményen.

A másik fontos kérdés, hogy mik a lehetőségeink? Ha a sztori azt igényli, hogy egy sokkal szélesebb spektrumban mutathassuk be az eseményeket, akkor dönthetünk úgy, hogy több narrátort is választunk. Vázoljuk le egy papírra, hogy a főhősön kívül még kik jöhetnek szóba, kiben látunk elég potenciált, ki az, akinek a szemszöge még nagyban hozzájárulhat, hogy az olvasó minél szélesebben megismerhesse a cselekményt. Nem muszáj olyan narrátort választani, aki közel áll a főhőshöz, például merész ötlet, ha egyből az antagonista szemszögéből írunk meg bizonyos részeket, mert így az antagonista személyiségét, döntéseit is megérthetik az olvasók.

Ha nagyjából összeszedtük, hogy kik azok, akik szemén keresztül bemutatnánk az eseményeket, vizsgáljuk meg, hogy melyik/melyikek rendelkezik/rendelkeznek a legdrámaibb karakterívvel. Érdemesebb olyan mesélőt választani, aki leginkább izgatja a fantáziánkat, akinek az életútja a legérdekesebbnek ígérkezik, aki legtöbb fejlődést érheti el a történet végére.

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy melyik perspektíva illeszkedik a legjobban a témához. William Golding A Legyek Ura című regényében jogosan választotta az E/3 mindentudó narrátort, hiszen a könyv arról szól, hogy egy csapat kisfiú egy lakatlan szigetre kerül egy repülőgépkatasztrófa túlélőiként. Értelmetlen lett volna E/1 személyben megírni, hiszen a történet konfliktusa az, hogyan képesek gondoskodni magukról, a közösséget egyben tartani, megvédeni. A középpontban itt a jellemfejlődésük áll, és hogyan képesek ezzel az új helyzettel megbirkózni.

Fontos az is, hogy ki szerepel a legjobb jelenetek középpontjában. Ha több karakter is részt vesz pl. egy csatajelenetben, akkor érdemesebb azt megválasztani narrátornak, aki körül pörögnek az események, és nem azt, aki csak a pálya széléről figyeli a többieket. Ha több potenciális elbeszélő van jelen az izgalmas jeleneteknél, akkor kérdezd meg magadtól, hogy melyik karakter perspektívájából tudod bemutatni a jelenet legérdekesebb aspektusát?

eclipse-2670215_960_720.jpg

Vizsgáld meg, hogy mit nyerhetsz és mit veszíthetsz, hogyha bizonyos narrátorokat kiválasztasz. Fontos-e mondjuk egy karakter háttérsztorija, amit csak ő tud elmesélni, jobban bemutatja-e a körülményeket, jobb rálátást ad-e a világra, vagy rejt-e a múltja olyan információkat, amiket csak ő mondhat el? Jó példa rá Meyer: Hajnalhasadás kötetében, ahol Bella és Jacob szemszögéből is láthatjuk az eseményeket, megismerhetjük Jacob érzéseit. Véleményem szerint a sztori messze nem lett volna ennyire felkapott, hogyha nem E/1-ben íródott volna. Nagyon sokan mondták rá a könyvre, hogy a sztori csupán Meyer elmélkedése arról, hogy mi lenne, ha ő találkozott volna Edwarddal és a saját szerelmi történetét írta meg. Hiszen biztosan tudjuk, hogy a sztori alapját egy álom adta, és hát valljuk be az ember kevés alkalommal álmodik másokról, általában mindig saját magunk vagyunk a főszereplők. 🙂 De nem is az a lényeg, sokan szerették a könyvet – főként tinédzser lányok – hiszen Bella hasonló gondokkal küzdött, mint számtalan másik társa, így ideális elbeszélő volt, elképzelhetetlen lenne mondjuk E/3-ban.

Érdekes nézet, amikor azt írják, hogy érdemes azt a karaktert választani, akinek a legtöbb veszítenivalója van. Magyarul, akit a legtöbb veszteség ér a sztori alatt, aki családját, otthonát veszíti el, aki peches és reménytelennek tűnik a helyzete. Az olvasók érzelmileg jobban fognak kötődni egy olyan narrátorhoz, akinek fájdalmát átérezhetik. Biztosan sok olyan könyvet tudnánk említeni, ami igazolja ezt, én most Tris Prior (A beavatott sorozat) alakját emelném ki, aki arra készül, hogy elhagyja saját csoportját és ezzel a döntésével tulajdonképpen mindent elveszít. Ráadásul a Bátrakat választja, azt a csoportot, ahová a legkevésbé illik. Fele ennyire sem lett volna érdekes a sztori, ha mondjuk testvére, Caleb történetét meséli el, aki a Műveltek csoportjába került.

Olvastam egyszer egy interjút Veronica Roth-tal, ahol elmondta, hogy a Beavatott regényt először egy fiú szemszögéből kezdte el megírni, történetesen Négyes (Tobias) szemszögéből. A társadalom felépítése hasonló volt, de akkor még csak 4 csoport létezett. Nem jutott sokáig, az egyetem alatt nem is nyúlt a megkezdett dokumentumhoz. Négy évvel később ismét rálelt a gépén és úgy ítélte meg, hogy érdemes vele foglalkozni. Az első változtatások között volt, hogy lecserélte a narrátort egy csípős, közvetlen hangnemre, akit később Beatrice-nek nevezett el.

A főszereplő nemének megváltoztatása kiváló ötlet volt, hiszen nem túl idegen az olvasók számára, ha arról olvasnak, hogy egy tizenhat éves fiú elhagyja lakhelyét, hogy az eddigi kényelmes környezet helyett inkább egy sokkal vadabbat és veszélyesebbet válasszon. Viszont egy csendes, vékony és elsőre talán jelentéktelen lány karaktere, aki később háztetőkről ugrik le és megtanulja használni a fegyvereket, sokkal több lehetőséget rejt, és sokkal érdekesebbé válhat.

Érdemes mindig listát készíteni arról, hogy mit szeretnénk elmesélni a karakterről, mi az, amit szeretnénk a történet középpontjába helyezni. Előfordul, hogy az író így ítéli meg, egy külső szemlélő sokkal hitelesebben tudja elmesélni a történetet. Ahogy mondjuk F. Scott Fitzgerald A Nagy Gatsby esetében tette, ahol Daisy unokatestvére, Nick Carraway a narrátor, az ő szemszögéből ismerhetjük meg Gatsby és a Daisy között zajló se veled, se nélküled kapcsolatot.

Ezek mentén már mi magunk is eldönthetjük, hogy ki a legmegfelelőbb narrátor a sztori szempontjából. Ha nagyon bizonytalanok lennénk, akkor meg is írhatjuk az első néhány jelenetet különböző nézőpontokból, majd hangosan felolvashatjuk magunknak. Érezni fogjuk, melyik klappol leginkább.

Tarts velem legközelebb is! 🙂 Iratkozz fel, hogy értesítést küldhessek neked a friss bejegyzésekről.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s