Írástechnika – Mire figyelj oda, ha több nézőpontból írnál

Az egyik első kérdés, amire válaszolnod kell a kézirat elkezdésekor: Kinek a szemszögéből fogok írni? – hiszen ez a döntés meghatározza az egész írás folyamatát.

A zsánertől, műfajtól függetlenül, választhatod azt az utat, hogy csak egyetlen karakter – a protagonista – szemszögéből meséled el a történetet. Használhatsz E/1 vagy E/3 mesélést, mind a kettő népszerű. Van, akinek E/1-ben, van, akinek a másikban könnyebb megírni a kéziratát. Vagy választhatod a másik utat, amikor úgy érzed, egyetlen karakter szemszögéből nem vagy képes bemutatni az eseményeket, vagy egyszerre több szereplőt szeretnél megszólaltatni. Ilyenkor beszélünk több nézőpontos mesélésről.

Vannak olyan típusú, zsánerű könyvek, ahol a több nézőpontos mesélés jobban működik, például krimiknél, pszicho-thrillereknél kifejezetten hasznos eszköz tud lenni. Viszont ennek is megvannak a trükkjei. Hoztam néhányat, amik segíthetned a döntésben, hogy mikor lehet szükséged a több nézőpontos elbeszélésre.

#1 – Jó okod van rá, hogy több nézőpontot válassz?

Először is: soha ne vezess be több nézőpontkarakter csak azért, mert így akarod megnövelni a leírt karakterek számát! Igen, vannak olyan helyzetek, amikor a sztori megköveteli, hogy egy adott jelenetet a másik fél elmesélésében is hallani akarjuk, de teljesen fölösleges akkor megírni, ha semmilyen pluszt nem ad hozzá a sztorihoz.

Lássunk egy példát: bár akármennyire is szeretem az Alkonyat sorozatot (most nyugodtan kiabálhattok rám kígyót-békát), de én akkor sem értem meg, az írónő miért akart annyira ragaszkodni ahhoz, hogy megírja Edward szemszögét is. Aki nagy fan, tudja, hogy a Midnight sun-ra gondolok, ami egy sajnálatos fordulat miatt sosem került befejezésre és kiadásra. Ha mégis érdekel és tudsz angolul, akkor Stephenie Meyer oldalán fent van egy javítatlan piszkozat. (Az első néhány fejezetig jutott belőle.)

Persze, ez egy tök jó eszmefuttatás és elmélkedés arról, mi lenne ha…, de ha valaki ennyire nem tud elszakadni a saját regényétől, én úgy gondolom, olyan, mintha csak egy fanfictiont olvasnék. Nem azt mondom, hogy a rajongók nem kedvelik, de ha igazi hozzáadott érték, plusz információ nincs, akkor én nem látom értelmét.

Félreértés ne essék, nem bírálni akarom Meyert, hogy ezzel talán le akarna húzni még egy bőrt, amellett a gender-swapped botlás dolog mellett, csak arra intelek titeket, hogy akkor válasszátok több nézőpontot, ha olyan részeket adtok ezzel hozzá az eredeti történethez, amit csak a másik karakter tudna hitelesen, részletesen bemutatni.

Hogy pozitív példával is éljek, Meyer ezt az eszközt jól használta a Hajnalhasadásban, ahol bizonyos részeket Jacob szemszögén keresztül olvashatunk. Ajánlom figyelemtekbe még Paula Hawkins könyveit, A lány a vonaton-t, és A víz mélyén-t, mindkettő több karakterrel dolgozik – utóbbi egészen sokkal. Nemrégiben olvasott könyvélményem Az utolsó csepp, amiben két lány felváltott mesélését olvashatjuk.

#2 – Győződj meg arról, hogy minden karakternek saját hangja van

Ha szereplőknek nincsen jól elkülöníthető hangjuk, stílusuk, modoruk, akkor az olvasónak nagyon nehéz dolga van, hogy megkülönböztesse őket. Minden egyes karakter egyedi hangját szükséges kifejleszteni, hogy a bemutatott nézőpontok világosan elkülönüljenek egymástól.

A folyamatos váltás a narrációban megakasztja az olvasókat, akik nem érzik igazán közel magukat a szereplőkhöz. Fontos, hogyha több nézőpontot használunk, valamilyen érzés megfogalmazódjon az olvasóban, miközben olvas róla. Nem feltétlenül kell mindegyiket kedvelni, vagy azonosulni velük, hiszen lehetnek negatív szereplők, vagy az antagonista is. Viszont nincs annál frusztrálóbb, mint olvasni egy több nézőpontos regényt, amelyben az összes karakter ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy cselekszik, ugyanazokat a szófordulatokat, stílust használja. Ez azt eredményezi, hogy az olvasó unatkozhat, összezavarodhat, mert nem ismeri kellően a főszereplőket, és csodálkozik, hogy miért volt szükség több nézőpontra egyáltalán.

Ezért létfontosságú, hogy minden egyes karakter hangja elég jellegzetes legyen ahhoz, hogy egyik nézőpontkarakter se keveredjen össze. Nem azt mondom, hogy ezt könnyű elérni. Sőt, rendkívül nehéz kifejleszteni, de sok gyakorlással kivitelezhető.

Néhány példa, hogy mi minden mesél nekünk a karakterről akár láthatatlanul és kevésbé nyilvánvalóan:

– a beszédstílusuk: használ-e szlenget vagy modorosan beszél, esetleg vidéki és néhány tájszót használ, vannak-e jellegzetes szófordulatai, tőmondatokban beszél vagy sokat fecseg stb.

– a tetteik: gyakran veszekszik, kötekedik, emelt hangnemet használ, vagy a legtöbb konfliktushelyzetben csöndben marad. Milyen a testbeszéde, amikor beszél?

– belső gondolataik és motivációik

Minél alaposabban ismered és megérted az egyes karaktereket, annál jobban tudod fejleszteni a hangjukat. Győződj meg róla, hogy ismered őket kívül-belül!

#3 – Válaszd el egyértelműen a karaktereket

Ha több nézőpontot írsz, szükséged van egy módszerre, hogy egyértelműen elkülönítsd a perspektívákat és ne csak ide-oda ugráljon az elmesélés. A legegyszerűbb és legáltalánosabb módszer, ha fejezetről fejezetre váltakozik a nézőpont, tehát egy fejezet az egyik karakter szemszögéből, a másikat egy másik karakter szemszögéből írod meg.

A fejezetekkel való váltás használata mérhetetlenül előnyösebb, mintha hirtelen a jelenet közepén váltanál nézőpontot. Ez közismertebb nevén ‘head-hopping’, és rossz szokás, érdemes elkerülni.

Ha fejezettörés nélkül szeretnél karaktereket váltani, akkor a két perspektíva közötti különbségtételhez egyértelmű jeleneti szünetre vagy valamilyen jelölőre van szükség. Ilyenkor például szokás három csillaggal (***) jelezni az ugrást, vagy kiírhatjuk a karakter nevét is – Az utolsó csepp című könyvben például az írónő nem bontott semmit fejezetekre, ott a lányok nevét írva jelezte, hogy kinek a bőrébe bújhatunk.

Fontos megjegyzés: amikor egy új karakterfejezettel indítunk, a lehető leggyorsabban kell tájékoztatnunk az olvasót, kinek a perspektívájára váltottak.

Remélem, tudtam segíteni a több nézőpontos mesélés kiválasztásával és egyes buktatóival kapcsolatban. Mindenképpen gyakorolj, és ha időd engedi, kukkants bele ezekbe a könyvekbe, amik kiválóan alkalmazzák ezt a technikát:

  • Dorothy Koomson: Az ​utolsó csepp
  • George R. R. Martin: Trónok harca
  • Paula Hawkins: A lány a vonaton
  • Stephen King: A ragyogás
  • Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón
  • Maggie Stiefvater: Shiver – Borzongás
  • Gillian Flynn: Holtodiglan

 

***

Légy a pártfogóm! Ha tetszik a munkásságom, akkor itt tudsz támogatni: https://www.patreon.com/cassyblacksmith

 

Forrás:
https://nybookeditors.com/2016/02/whats-the-difference-between-perspective-and-point-of-view/
https://writersedit.com/fiction-writing/6-quick-tips-for-writing-multiple-points-of-view/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.