Írástechnika – Hogyan válasszunk könyvcímet?

Gondolkodtam azon, hogy mi lehetne a következő írástechnikai téma, és hirtelen eszembe jutott, hogy a címekről még nem nagyon ejtettem szót. Mivel most magam is írok egy olyan történetet, aminek egyelőre még csak “projekt neve” van, ezért nem árt, ha magam is kutatok egy kicsit ez ügyben. 🙂

Szóval, mi a helyzet a könyvcímekkel? Tényleg ennyire fontos lenne?

Naná, hogy az. Szerintem, ezzel nem mondtam el új dolgot. Ha magunk is szeretünk olvasni (már pedig gondolom, így van 🙂 ), akkor bátran feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mi vajon milyen könyveket szeretünk? Mi a kedvenc könyveink címe? Miben mások, mint a többi? Mitől tűnik ki a többitől? Történt-e már, hogy egy könyvet a címe miatt vettünk le a polcról?

Az utóbbi kérdésre én egyértelműen igennel tudok válaszolni. Ahogyan magunk is, úgy a lehetséges olvasóinktól, vagy egy későbbi szerkesztőtől, lektortól sem várhatjuk el, hogy felcsillanjon a szeme egy olyan írás láttán, aminek sablonos vagy semmitmondó címeket adunk. A címnek közvetítenie kell, hogy mennyire profi munka; akár csak az első bekezdés, néhány oldal vagy a fülszöveg, azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy ezt a könyvet bizony érdemes kézbe venni.

Ne feledjük azt sem, hogy a könyv képvisel minket. Amikor az emberek látják a történetet a könyvesboltokban, vagy egy antológiában, meg kell ragadni a figyelmüket, és ehhez nem csak egy jól megírt ajánló, fülszöveg vagy szép borító szükséges, hanem egy hangzatos, érdekes cím, ami kitűnik a rengeteg másik közül.

A következő kérdésed bizonyára az, hogy milyen egy jó cím? Milyen címet érdemes választani?

Néhány fontos szabály:

• Ne legyen unalmas! Böngészés közben, vagy miközben a polcokat bámuljuk egy könyvesboltban, biztosan nem kapnánk fel olyan könyv láttán a fejünket, ami a következő címeket kapta: A ház, A rejtély, Család, Árulás, Gyilkosság… stb. Rengeteg ilyet lehet felsorolni. Természetesen kivételt képez, ha már befutott író vagy, vagy Danielle Steel, akinek 100-nál is több könyve és mesekönyve jelent meg. 🙂 Gondoljunk csak a következő címekre: Elfújta a szél, A bárányok hallgatnak, Fahrenheit 451, A máltai sólyom stb.
• Legyen könnyen megjegyezhető! Nem éppen szerencsés az sem, ha a cím túl hosszú, bonyolult vagy nehéz kimondani. Lehet, hogy bravúros írás a Gyilkosság az Wzcyiubjekistan Expresszen, de az egészen biztos, hogy ilyen formában egyetlen szerkesztő sem fogja kiadni a keze ügyéből. 🙂
  
• A cím megfelelő és világos legyen! Fontos, hogy a cím illeszkedjen a stílushoz és a témához. Még véletlenül se adjunk olyan címet, amiből nem derül ki, hogy miféle történet várható. Például szerencsétlen választás, ha a sci-finknek azt a címet adnánk, hogy A végső vallomás, mert az olvasó jogosan fogja azt hinni, hogy egy szerelmi történetről szól. Néhány tökéletes példa, amik passzolnak a témához: Zendülés a Caine hadihajón, Szerelmi történet – Love Story (Erich Segal), A cég (John Grisham), Amityville-i Horror (Jay Anson).

Néhány tipp, honnan szerezhetünk jó címeket:

• A cím lehet egy népszerű kifejezés: Minden végzet nehéz, Közönséges bűnözők, A 22-es csapdája, Eredendő bűn, Ami nem öl meg.
• A címben játszhatunk a szavakkal: Csak kétszer élsz, Élni és halni hagyni. Inni és élni hagyni.
  
• A cím rejtett üzenetet hordozhat, ami később derül csak ki a könyvből: Halálsoron (The Green Mile), Esőember (Rain Man), Farkasokkal táncoló, A 22-es csapdája, Atlantisz gyermekei, Kikötői hírek.
• A cím jöhet meglévő műből: Érik a gyümölcs, Absalom, Absalom!, Gonosz lélek közeleg (Something Wicked This Way Comes), Csillagainkban a hiba, Az éden.
• A cím lehet egy személy neve: Hannibal, Doktor Zsivágó, Forrest Gump, Harry Potter széria, Coraline, Édes Anna, Emma.
  
• A cím lehet egy földrajzi név: Gyilkosság Mezopotámiában, Tüskevár, Utazás a Holdba / Utazás a Hold körül, Capri hold, A Pál utcai fiúk, Leányrablás Budapesten.
• A címben megjelenhet birtokos szerkezet: Tamás bátya kunyhója, Tom Sawyer kalandjai, Az éhezők viadala, Egy különc srác feljegyzései, Trónok harca.
• A cím lehet képzettársítás, és olyan szavak, amiknek több értelme is van: Tű a szénakazalban, A holtsáv, Éjszakai műszak.
• A cím lehet egy “esemény” vagy “tevékenység”: A smaragd románca, Az igazira várva, Alaska nyomában, A lány, aki a tűzzel játszik.
• A cím lehet egy emlékezetes eseménye, szimbóluma a történetnek: Ne bántsátok a feketerigót!, Senkinek egy szót se!, A sas leszállt, A lovakat lelövik, ugye?, Az útvesztő.
  
• Ha a cím hosszú, akkor lehet ritmusa, amit könnyebb megjegyezni: A kém, aki bejött a hidegről, A citromtorta különös szomorúsága, Játék az Úristen pályáján, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt.
• Néhány vicces könyvcím: Légyturmix a gróf úrnak, Daisy és a jégbe fagyott Don Juan, A betörő, aki Bogartnak képzelte magát, A sátánármányosparázsvarázs­pokolikőrpuncspancs­lódítóbódítóka 🙂
• A cím (ha az illeszkedik a történethez) lehet egyszerű is: A sógun, A katedrális, Lolita, A per, Állatfarm.
  

Cím, mint egyfajta védjegy

Számos híres író előszeretettel használ egyfajta “sormintát”, hogy megjelölje az egy sorozatba tartozó köteteket, ezáltal az olvasók is pontosan tudják, ha egy-egy könyvcímet keresnek.

• Janet Evanovich számokat használ: A szingli fejvadász, Kétesélyes játszma, Három díler, Négy lövés
• Sue Grafton az ábécé betűit használja: A mint alibi, B mint betörő, C mint célpont, D mint delírium
• John Sandford előszeretettel használja a “prey”, azaz préda / zsákmány szavakat.
• Cassandra Clare motívuma a “város” szó: Csontváros, Hamuváros, Üvegváros, Bukott angyalok városa, Elveszett lelkek városa, Mennyei tűz városa
• Stephenie Meyer napszakokat választott és természeti jelenségeket: Alkonyat, Újhold, Napfogyatkozás, Hajnalhasadás
• Jennifer L. Armentrout az “O” kezdőbetű megszállottja: Obszidián, Ónix, Opál, Origin
• Becca Fitzpatrick zeneelőadási műszavakat használ: Csitt, Csitt, Crescendo, Silance, Final
• J.R.Ward könyveiben a “szerető” szó szerepel állandó jelleggel: Éjsötét szerető, Síron túli szerető, Megsebzett szerető, Életre keltett szerető, Feloldozott szerető, Megváltott szerető

Természetesen, ezek egyfajta iránymutatások, hogy mire érdemes figyelni, korántsem biztos, hogy egy kevésbé hangzatos cím nem állja meg a helyét.

Szerencsére a címek nem állnak szerzői jogvédelem alatt, kivéve, ha az írő/írónő egyedisége miatt külön levédette. Például egészen biztosan nem fogunk belefutni egy újabb Harry Potter sorozatba vagy aminek Az éhezők viadala címet adták. Ha a cím meglehetősen gyakori, és nem hasonló történetről szól, mint egy másik történet ugyanezen a néven, akkor nem futhatunk bele semmilyen jogi problémába. Mégis inkább törekedjünk arra, hogy elkerüljük ezt, mert fennáll a veszélye annak, hogy az olvasó esetleg összekeveri egy másik történettel, ezt pedig gondolom senki sem szeretné. Különben sem hiányzik semelyik kezdő írónak, hogy ráfogják, másol vagy hogy nem eredeti.

Hacsak nem vagy egy jól ismert szerző, a végső elfogadott kézirat címét valószínűleg meg kell változtatni a közzététel előtt, és a szerkesztők néha javaslatokat tesznek, ám ezek inkább használnak. Bár ebben a helyzetben már szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha már a megjelenő könyvünk címjavaslatait vitatjuk egy szerkesztővel. 🙂

____

🚀

Bátran oszd meg gondolataidat vagy kérdéseidet a hozzászólásokban!

Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy első kézből kapj értesítést! 🙂